It's time to get your fingers wet
Egyszer kiléptetett ez a vacak szerkesztő anélkül hogy elmentettem volna a postot ezért kevesebb lelkesedésel kell nekiállnom mégegyszer, de erről olyan szívesen írok hogy muszálj!
Fél négykor végzek suliba, egy-egy óra az oda vissza út városba számoljunk másfelet a tuti elkészüléshez ami azt jelenti nyolcra beszéltem meg a randit, amit nem nevezünk nevén valójában mert nem randizhat egy diák meg egy tanár ezért mielőtt elindultam sikerült nem elfelejtenem bedobni a jegyzeteimet a táskámba ha balül ütne ki a dolog legyen mentőmellényem. Még sem állhatok neki az első álrandinkon a náci álorvos kisérletek borzalmának, és Merenge bácsit habár nagyon szívesen fejbelőném, előtte kiténém mindkét veséjét, felnyítnám a heréit és megbaszatnám egy lóval, aztán egy tevével és megmutatnám a felvételeket amik eme kisérletről készültek és végignézetném vele durván bebélyegezve mondjuk, de szó mi szó a tudományt ne keverjük se nácikkal, se politikával, se horroral meg brutalitással meg kivágnámazöszesszívétahelyéről!!! de megérdemelt volna egy Nobelt, Ő Akit Én Nem Nevezek Nevén.
De pár duoval későbbn leparkoltam a szimpa kert előtt, beleléptem egy tocsába, így jóformán feleslegesnek éreztem az egész randicuccösszeállításmacerát amit hajlandó vagyok a későbbiekben szabadalmaztatni itten. Emelet fővel köszöntem oda a bejárat előtt tolongó herkacsapatnak, akik visszaböfögtem valami olyasmit, hogy ÉHééhédheréGGglátalllaCknoem? Mikor felértem az emeletre kellemesen kipirosodott arcal, már megbántam hogy a natru sminkemmel annyit vesződtem, nőiességemet kiemelve nem öt, hanem hat percet késte. Prof ott ült a két szép kék szemével két hibiszkusz tea mellett és a fiestát olvasta amiről később mondta hogy szerinte a világ legjobb könyve, az arcom majd szétrepedt a mosolytól és csak annyit tudtam kinyögni hogy ezekszerint ne számítsak arra hogy valaha láthatom ahogy elhagyja magát (...) a kínos kis monologom többi részét az agyam automatikusan kitörölte a memoriámból szerencsémre.
Beszélgettünk egy kicsit arról, hogy nagyon tetszettek neki a flash artban megjelent képek amin szereplek többek között én is, én meg a teámat szorongatva irultampirultam persze csak műpironkodásvolt de jó dolog ha tudsz ilyet. Aztán egy kicsit az uránról is, majd áttvettük a szerveskémiát két perc alatt, aztán rámnézett és megjegyezte:
- Hát te nem korepetálásra jöttél.
Akkor átsuhant az agyamon hogy talán előkéne kapnom a füzetemet, de szerencsére nem tettem, helyette kiesett a válasz a számból nem is figyeltem rá, de szerencsém megnyerő lépés volt.
Akkor a mekiben ülnénk a diétás kolánk felett, tanár úr.
Nevetett. Nagyon bénán nevet de a mosolya nagyon szép az ajai vastagok, és egyenes igazi királyi orra van és magas és sacperkábé huszonhat és hozzám hasonló folyton tüzelő ribancokat tanit de ma este még is velem ül itt! Zavarná e ha én bort rendelnék magamnak, nem épp mondani akart, nagyon jó őrül hogy ilyen szabadszellem vagyok - dafuq? - és mikor már elrepült egy óra és mi még mindig a semmiről beszélgettünk meg kellet kérdeznem az X pohár borom után hogy a lányok szoktak e ilyet kérni?
Kinevetett megint olyan kis bénán. Elcsurrantam. És azt mondta minden kedden itt ül, előző héten a padtársammal találkozott csak a kettővel odébb lévő asztalnál. Emlékeztettem rá, hogy a padtársamat Ágostonnak hívják.
Emlékeztetett rá, hogy ne legyenek előitéleteim ez egy korrepetálás. Másoktól ezért pénzt kér. Mondtam hogy furán venné ki magát, ha esetleg fizetném az italokat, és előkaptam a füzetemet, probáltam hirtelen olyan képletet keresni amit nem értek, de nem titkolt büszkeségemre egyet sem találtam, és akkor mutatnott nekem pár szuperizgi dolgot, amihez persze mellé kellett ülnöm, aztán hirtelen eszemhez kaptam! Fél tizenegy! És elegánsan otthagytam.
Jővőhét kedden a Tabánban találkozunk.
|
Fix vagy nem fix, szerintem felesleges ilyen dolgokat túlbonyolítani! Ha úgy érzed van rá alkalmad beszélges vele, beszéltesd, emberekből vagyunk :-) Hát a relativitás elmélet épp hogy csak kuszál, ráadásul valami okos állandóan meg akarja dönteni... A kémia nekem annyira (ne röhögj ki kérlek:D) hogy is mondjam kézenfekvő. Előtted van. Nincs olyan hogy HA. MUSZÁLJ annak lennie ami, pont azért a kis e'ért amit mondtál.
Óóó a rendkívüli nem szó a pasasra esküszöm... és fáj bevallanom de ez a találkozás amiről itt irtam a tanári tekintetét is növellte bennem teljesen más mint fizikus órákon kívül. Egyszerűen nem jók az órái hogy őszínte legyek nem egy energikus pasi. Félelmetesen aranyos a lassúsága viszont nagyon jól áll neki :)))