A helyzet, hogy miután kiurgáltam magamat örömömben, hogy sikerült még két kilót leadnom rögtön felszedtem négyet. Pedig az örömugrálást ha folytattam volna egy kicsit érzésem szerint még legalább egyet simán letornászom.
Logok egy minta diétával, de elősző a szomorú történet fog következni ami miatt magamra vettem azt amit olyan kínkeservesen sikerült leadnom.
Fizika fakt, fél ötkor végzek és sajnos akármennyire érdekel, és akarom tudni a tanárom olyan bombajó, és olyan fiatal, és olyan gátlástalanul flörtöl bárkivel hogy órák után tizenöt percen keresztül ügyeskedtem meghívatni magamat vele egy kávéra, ami teszem hozzá sikerült. De nagyban befolyásolta a müveletet az a tény hogy a folyamatos emésztés segítő szereknek köszönhetően majdnem elszaladtam négyszer is fosni, de legalább az arcom kellemes piroskás lehetett az egész beszélgetés alatt.
És akkor megtörtént a katasztorfa: A prof megjegyezte milyen vékony vagyok. Hebegtem, habogtam, hogy hát ezt csak megköszönni tudom, de ahhoz hogy visszaszerezzem a hobbi állásom még egy kicsit diétáznom kellene. Erre mondta, hogy igen azt tudja látott a Flash Art-ban, az unokahuga rendszeresen vásárolja.
Itt egy kicsit megszeppentem, mert azokon a képeken körülbelül 48 kiló vagyok, fél aktok, és a fél testem valamint arcomra rávan fröcskölve egy spermához hasonló lötty (amit a Szami volt olyan kedves becukrozni ezért utána minden odaadással nyalogattam magamról).
Hazafele végig puffogtam, kétszer dugóba kerültem a szájbabaszott csúcsforgalom miatt, és az isten ugyakarta hogy mindkétszer egy-egy kínai mellé le tudjak parkolni és kényelmesen beszaladni, majd visszafarolni eszeveszett dudálás közepette. De a kínai kaja nem jó, sőt rossz, sőt székrekedést okoz és mintha csak maga a mindenható akarná ugy hogy akinek nincs pénze egészésges kajára, az mindenképpen gyorsat egyen, és bisztokban zabáljon köztudottan a legzsirosabb és leggyorsabb az otvaros kínai menza, ott is a bambuszrügy. Sushira nem volt pénzem, de bevágtam 1-1 édessavanyú levest, meg tészta körettel egy sechujani csirkés bambuszos baszást, meg mégvalamit amiről nem akartam tudni mi van benne. És akkor itt úgy gondoltam Áá erre a napra már ugy is elvesztem, miért ne állhatnék neki fél tizegenykor csokit enni, csak egy kockát, na jó hát már nem mindegy? És olyan gyorsasággal vágtam be az egészet hogy fel sem fogtam, csak az volt a fejemben: még-még-még... Még egy pohárka vörösbor is lecsuszott a torkomon, meg Még-még-még... borzalmas, mennyire nincs önkontrolom tudom! És ez napra tovább ment addig amíg elnemkaptam valami szart, és most itthon nyomom az ágyat, mert szeretném magamat kikurálni! Idejét nem tudom mikor volt utoljára nem-szex-randim. Van egy rossz szokásom hogyha a srác elvágja magát nálam akkor inkább megmondom neki hogy hé, megnézhetem a szobád/lakásod? És véletlenül nem adok meg neki se számot, se e-mail címet ugy tiplizek el onnan.

De visszakanyarodva a témához, beindult a jójó effektusom ezért komolyabban kéne kezelnem a témát: ez részemről már nem diéta, hanem életmód változtatás.